.
itt csak esik a ho,
mar 2. napja.
nem tudtam reggel biciklivel jönni,
mert nem megy a hoba.
azzal indultam el,
de az utca vegeröl visszatoltam.
tegnap este a friss hoban
meg jol ment hazafele,
de mara beragadt.
kesve, de beertem rajzra,
majd fordulhattam is vissza,
mert mentunk kiallitasokra.
persze jobb, mint rajzoran ulni,
na de megis!
na jo, autoval mentunk.
tanaromeba ultem.
nagyon rosszul vezet,
ilyen hoesesben meg föleg.
csodalom, hogy van jogsija,
s nincs egy karc se a kocsijan.
delutan ismet megprobaltam biciklizni.
a partra meg le is gurultam,
de a part menti utat nem takaritottak.
toltam a suliig a kerekparom.
talan itt is hagyom,
ugyse tudok vele hazamenni,
reggelre meg nem olvad el a ho.
.
ma reggeli setamnal viszont
vizszintesen esett a ho.
szurt, csipett, lefagyott az arcom.
aztan azt vettem eszre,
hogy az arcszörzetembe van fagyva,
s ovatosan huzgaltam ki közule.
tiszta sarkvideki expedicio van itt!
röhögtem magamban magamon.
jol esnek az ujdonsagok!
.
itt lakom, egy hatso kerti kis hazikoban.
ez az utcam, s jobbra a feher haz alatt kell bemenni.
egy kis hofoci a jegen.
most ilyen a part.
& nem latszanak a hegyek.
Gyönyörűek ezek a tájak, de így a képeket nézve nem bánom, hogy itthon már tavaszodik... :)
VálaszTörlés